VM.csop.kialak


A Tanszék (Törzstanszék) kialakulásának és fejlődésének rövid áttekintése

Egyetemünkön az 1948-as tantervi reform előtt a tulajdonképpeni értelemben vett vegyészmérnöki szemléletű műveleti oktatás nem folyt. Az 1948-as reform során e feladat megoldására hozták létre az "Ipari Elméleti Kémia Tanszék"-et. A tanszék professzorának, Schay Gézának vezetésével Sárkány György adjunktus szervezte meg a Vegyészmérnöki Karon a műveleti oktatást az akkori reform célkitűzéseinek megfelelően hármas tagozódásban (1950/51- 1952/53), mégpedig a szervetlen kémiai szakon (László Antal és Hesp Vilmos vezetésével), a szerves kémiai szakon (Sárkány György és Tettamanti Károly vezetésével), és a biológia ipari szakon (Oplatka György vezetésével).

1952-ben az Oktatásügyi Minisztérium "Vegyipari Műveletek és Gépek" néven új tanszéket hozott létre, melynek megszervezésére Sárkány György adjunktus kapott megbízást. Az 1953/54. tanévtől kezdve már egységessé vált a szerves és a biológiai szak előadási anyaga, s e tanszék látta el a megszüntetett "Vegyipari Géptan" c. tárgy oktatását is 1966-ig. A tanszék keretében így a 7. félévben Özvegyi Béla, majd Fábry György gépészmérnökök "Vegyipari Géptan"-t, Sárkány adjunktus "Vegyipari Műveletek"-et adott elő.

Ugyanez évben az Oktatásügyi Minisztérium az oktatási program kidolgozására és a hozzá szükséges korszerű félüzemi laboratórium létesítése érdekében M.G. Jefimovot, a Moszkvai Vegyipari Gépészeti Főiskola tanárát hívta meg. 1954-től a "Vegyipari Géptan" c. tárgy előadása beleolvadt az egységes "Vegyipari Műveletek és Gépek" tárgyba. 1955-ben nevezték ki a tanszék professzorává Tettamanti Károlyt és megkezdődött a Jefimov által kezdeményezett félüzemi laboratórium építése. Kialakult a tárgy teljes tematikája: a hidrodinamikai műveletek, ülepítés, szűrés (centrifugák); keverés, hőcsere művelete (hűtőgépek, kazánok és műszaki termodinamika), bepárlás, szárítás, extrakció, desztilláció, abszorpció, ipari kémiai reaktortechnika. Az esti tagozaton a vegyipari műveletek előadást Matolcsy Kálmán, később Sárkány György, Török Jenő és Havas Géza tartotta.

Tanszékünk látta el a Karon a "Szabályozástechnika" oktatását is. Legelőször 1951-ben Beczkói József "Vegyipari műszerezés", később (1957-től) Helm László "Vegyipari szabályozástechnika" c. tárgyat adott elő. 1959/60-tól Földes Péter vette át a tárgy oktatását "Méréstechnika és Automatizálás" címen.

A szállítószerkezetek (szivattyúk, kompresszorok), hűtő-, és hőerőgépek oktatását fokozatosan a Vegyipari Géptan Tanszék vette át, így 1966-tól Tanszékünk neve "Vegyipari Műveletek Tanszék"-re változott. A Vegyipari műveletek oktatására redukálódott programban az 5., 6. és 7. félévben heti 12 óra előadás mellett 9 óra gyakorlat is szerepelt. Ennek kétharmada félüzemi laboratóriumi gyakorlat volt.

1961/62-ben kb. 340 m2 alapterületű hallgatói félüzemi laboratórium is beindult. Itt mintegy 25 különböző félüzemi mérés szerepelt (10 mechanikai művelet, 5 hőtani és 10 anyagátviteli műveleti gyakorlat). A szabályozástechnikai gyakorlatok laboratóriumi oktatását csak 1965/66-ban sikerült biztosítani (7 mérés).

A Vegyipari műveletek tárgyat 1977-től Földes Péter, 1982-től Manczinger József és Sawinsky János, a Szabályozástechnikát pedig Hajdú Hajnalka adta elő.

Tanszékünk volt a Szervező vegyészmérnök szak megszervezője és felelőse 1974 és 1997 között. A Szak keretében fejlesztettük ki és oktattuk a Vegyipari rendszertechnika és matematikai modellezés, Vegyipari energetika, Számítógépes folyamatirányítás és a Vegyipari optimalizálás tárgyakat Oktatásunk ilyen értelmű fejlesztése egyidejűleg a Tanszék kutatási témáinak bővítését eredményezte. Az informatikai és környezetmérnöki szemlélet oktatásával és kutatásával Tanszékünk úttörő szerepet vállalt és így hozzájárult ahhoz, hogy a Karon a korszerű "vegyészmérnöki tudomány" meghonosodjék. E fejlesztési munkában Fonyó Zsolt mellett, Rév Endre és Mizsey Péter játszották a főszerepet. A tárgyak előadásait azokkal kb. azonos kiméretű számítógépes gyakorlatok egészítették ki. Ezek az oktatási alapelvek valamint a tárgyak továbbfejlesztett változatai beépültek a kredit rendszerben létrehozott és jelenleg is sikeresen folyó Általános vegyipari és folyamatmérnöki szakirány oktatásába és tantervébe.

Az elmúlt évtizedben a gyógyszer ágazatos és a biomérnök hallgatók számára a korszerű szétválasztó műveletekről heti 2 órában tartunk előadást, az általános vegyipari ágazatos hallgatóknak pedig a heterogén katalitikus és gáz-folyadék reaktorokról heti 2 órában (+ 4 óra gyakorlat).

Tanszékünk oktatása a 80-as évektől folyamatosan kiegészült a Kísérletek tervezése és értékelése, Biometria és a Minőségmenedzsment tárgyak oktatásával is, amit Kemény Sándor és Deák András vállalt. Az utóbbi években pedig a Természet és Társadalomtudományi Kar által szervezett Műszaki Menedzser Szakon Tanszékünk oktatói a Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszékkel közösen adják elő a Vegyipari és Biomérnöki Műveletek című tárgyat heti 6 óra terjedelemben.

A ma is nélkülözhetetlen klasszikus ismeretek mellett újabban kitérünk több, a legutóbbi két évtized fejlődését tükröző eredményre, például néhány új típusú műveletre, az új konstrukciós és méretezési elvekre, a számítógépes tervezési eljárásokra, a matematikai modellezésre, energiagazdálkodásra, optimalizálásra és a rendszerelméletet alkalmazó folyamatszintézisre.

Tanszékünk az újonnan indult Környezetmérnöki Szak oktatásában is részt vesz.

A műveleti tárgyak megújítása nem csak az előadási tematikák újraformálását igényelte, hanem új félüzemi és számítógépes laboratóriumi gyakorlatok kidolgozását és új tankönyvek megírását is. Ennek keretében jelent meg a Nemzeti Tankönyvkiadónál a Fonyó - Fábry: "Vegyipari művelettani alapismeretek" c. egyetemi tankönyv (1998), a Műegyetemi Kiadónál az új "Vegyipari félüzemi praktikum" (2000), az új "Kémiai reaktorok" jegyzet és az új "Vegyipari műveleti számítások" jegyzetek valamint a Műszaki Könyvkiadónál a Kemény-Papp-Deák: Statisztikai minőség-(megfelelőség-) szabályozás (1998) és a Kemény - Deák: "Kísérletek tervezése és értékelése" (2000) c. munkák. Készül egy könyv a Fázisegyensúlyok modellezéséről és szimulációjáról, tervezzük az új "Folyamatirányítás" és "Folyamattervezés és -modellezés" jegyzetek elkészítését és megjelentetését.

A szervezeti egységek összevonásának keretében a Vegyészmérnöki Kar Tanácsának döntése alapján a Vegyipari Géptan Tanszék 2000-től "Géptan Csoport" néven, a Vegyészmérnöki Fejlesztő Laboratórium pedig 2001-től "Környezettechnológiai Laboratórium" néven a Vegyipari Műveletek Tanszék részévé vált.

A Tanszék tanszékvezetői 1952-től napjainkig:

  • 1952-1955: Sárkány György és M.G. Jefimov
  • 1955-1977: Tettamanti Károly
  • 1977-1982: Földes Péter
  • 1982-1994: Manczinger József
  • 1994-2005: Fonyó Zsolt
  • 2006-        : Mizsey Péter

 


A Vegyipari Műveletek Tanszék (Törzstanszék) fő feladata
vegyész-, bio-, és környezetmérnök hallgatók oktatása
az alábbi témakörökben:

  • hidrodinamikai és hőtani vegyipari alapműveletek
  • anyagátadási (komponens-szétválasztó) műveletek
  • kémiai reaktorok
  • vegyipari szabályozás, folyamatirányítás
  • folyamattervezés, -modellezés, és optimalizálás
  • környezetbarát folyamattervezés
  • műszaki termodinamika, energetika
  • ipari statisztika


A legfontosabb kutatási területeink:

  • desztilláló és abszorpciós berendezések
  • nemideális desztillácós és abszorpciós folyamatok fejlesztése
  • termodinamikai tulajdonságok modellezése
  • szakaszos és félfolyamatos műveletek modellezése
  • szuperkritikus extrakció
  • kémiai reakciók és tartózkodási idő eloszlás modellezése
  • folyadékok keverése
  • folyamattervezés és -integráció (energia és egyéb hulladékok)
  • vegyipari folyamatirányítás
  • hulladékkibocsátás csökkentése
2010.10.15.