September 2019
S M T W T F S
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetem

Gépészmérnöki  Kar


Gépészmérnök és gépész energetikus B.Sc.

Nappali képzés

                                                       Kötelező tantárgy

 

Tantárgy Adatlap

és tantárgykövetelmények

 

Tantárgycím:

MŰSZAKI KÉMIA (Technical Chemistry)

 


2.


Tantárgy kódja


Szemeszter


Követelmény


Kredit


Nyelv


Tárgyfélév

 

BMEVEKFBXMK

1

2+0+1 f

3

magyar

 

  1. A tantárgyfelelős személy és tanszék:Dr. Szabóné Dr. Nagy Andrea  Kémiai  és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
  2. A tantárgy előadója:

 

Név:


Beosztás:


Tanszék, Int.:

Dr. Bajnóczy Gábor


ny.docens


Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék


Dr. Szabóné Dr. Nagy Andrea

egyetemi docens

Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

  1. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít:

Középfokú kémiai ismeretek

  1. Kötelező/ajánlott előtanulmányi rend:  nincs

 

  1. A tantárgy célkitűzése:

Gépészmérnöki tudományokhoz kapcsolódó kémiai ismeretek alapjainak átadása a korrózióvédelem, tüzeléstechnika, gépjármű-hajtóanyagok és kazántápvíz előkészítés területén.

A tantárgy részletes tematikája:

1.hét  Bevezetés. A tárgy célkitűzéseinek ismertetése. Kémiai reakciók termodinamikája. Belső energia, entalpia, entrópia, szabadentalpia fogalma és szerepe a kémiai reakciókban. Kémiai reakciók entalpiaváltozásának számítása standard és nem standard állapotban. A spontán végbemenő kémiai reakciók előfeltétele.

2.hét Kémiai reakciók kinetikája. A reakciósebesség értelmezése és felírása elemi és összetett reakciók esetén. A sebességi egyenlet értelmezése és felhasználása. A reakciósebesség szerepe a tűztérben, szén-monoxid képződés. Hármas hatású katalizátor működése.                                                                                              

3.hét. Kémiai egyensúly. Az egyensúlyi állandó felírása és értelmezése homogén és heterogén reakciók esetén. Az egyensúly eltolási lehetőségei. Szén-monoxid szén-dioxid egyensúly a tűztérben. Savak disszociációs állandója, pH számítás. Sav-bázis indikátorok működése, savas eső hatása az élővizekre.                                                                                                                          

4. hét. Az elektrokémiai korrózióhoz szükséges elektrokémiai alapok, galvánelem működése, elektródpotenciál, Nernst egyenlet. Az elektródpotenciál táblázat készítése és használata standard és nem standard állapotban korrózió előrejelzésére.                                                                                                                                           

5.hét. Elektrokémiai korrózió szükséges és elégséges feltételei. Elektrokémia korróziós példák értelmezése: sav korrózió, oldott oxigén okozta korróziós esetek, biológiai korrózió, klorid-ionok okozta korrózió, kóbor áram hatása.                                                                                                                                                                                             

6.hét. Korrózió vizsgálatok, polarizációs görbe és értelmezése. Túlfeszültség fogalma és felhasználása. Korrózióvédelemi eljárások kémiai alapjai. (ötvözés, bevonás, inhibítorok, aktív, passzív és komplex védelem)                                                                                                                          

7. hét. Tüzeléstechnikai alapfogalmak Égéshő, fűtőérték, meghatározása méréssel és számítással. Különböző anyagok eltérő fűtőértékének okai. Gyulladási hőmérséklet. Alsó és felső éghetőségi határ. Salak olvadáspontját befolyásoló tényezők. Salakéghető.                                                

  1. hét.  Légfeleslegtényező és szerepe a gáz, olaj és széntüzelésnél. Füstgáz alkotói és a légszennyező anyagok képződését (CO, NO, (CH)x ) befolyásoló tényezők. Alacsony nitrogén-oxid emissziójú égők működésének kémiai alapjai.                    
  2. hét  Széntechnológia. Szén kigázosítása és elgázosítása. Koksz előállítás. A szén kéntartalma. Kén-dioxid képződés hatása, savas eső. Füstgáz kéntelenítési lehetőségek
  3. hét.  Kőolajtechnológia. A kőolaj atmoszférikus és vákuum lepárlása, termékei, feldolgozásuk. A kéntartalom csökkentésének lehetőségei. A benzin, mint motorhajtóanyag tulajdonságai. (illékonyság, desztillációs görbe, aktuális és potenciális gyantatartalom, oktánszám és oktánszám növelő eljárások, technológiák.
  4. hét. Petróleum, gázolaj tulajdonságai, porlaszthatóság, kokszosodás, kéntartalom, cetánszám. Alternatív motorhajtóanyagok etanol és biodízel. Kenőolajgyártás. Kenőolaj adalékok működése.                                            
  5. hét Vízkémia. Vízkeménység. Vízkeménység csökkentésének, eltávolításának módszerei. Kazántápvíz előkészítés. Ivóvíz technológia. Vízszennyező anyagok hatása.                                                                                            
  6. hét Tesztjellegű zárthelyi a félévközi jegyért az előadások anyagából (45 perc).
  7. hét Ismétlő zárthelyi a félévközi jegyért az előadások anyagából (45 perc).

Laboratóriumi gyakorlatok

Minden második héten két óra. Laboratóriumi gyakorlatok forgószínpadszerűen kerülnek lebonyolításra 12 fős csoportokban. A laborgyakorlatot megelőzően beugró ZH-t kell írniaz adott mérés anyagából. A mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

  1. Bevezető előadás

 

  1. Elektrokémiai korrózió (korróziós potenciál mérés, lineáris korróziósebesség számolás)

 

  1. Gázkazán gyakorlat  (termikus hatásfok, légszennyező anyagok mérése)

 

  1. Kenőolajok vizsgálata  (viszkozitás mérés, viszkozitási index számítása, kenőzsír vizsgálat)

 

  1. Kazántápvíz előkészítés (ioncserés vízelőkészítés, kondenzvíz kezelés ioncserés szűréssel)

 

  1. A tantárgy oktatásának módja: előadás és laborgyakorlatok.  
  2. Követelmények
  3. A szorgalmi időszakban az előadások látogatása a TVSZ szerint.
  4. A laboratóriumi gyakorlatok előtt érvényes beugró zh megírása (otthoni felkészülés ellenőrzése). Megszerezhető pontszám max. 4 mérés*5 = 20 pont.
  5.    Laborgyakorlatokból labor zh megírása. Megszerezhető pontszám max. 40 pont
  6. Elméleti összefoglaló zh megírása.  Megszerezhető pontszám max. 40 pont.      

 

  1. Pótlási lehetőségek 

         Az érvényes beugró zh nem javítható.     

          A laborgyakorlat félév közben, a labor ZH-t megelőzően ( nem a decemberi pótlási időszakban), kivételes esetben (pl. igazolt betegség,) más csoportokhoz kapcsolódva, de előzetes gyakorlatvezetői engedéllyel pótolható. Jelentős csoportlétszám növekedés esetén a gyakorlatvezető jogában áll a kérelmezőt elutasítani.         

          A labor zh és az elméleti összefoglaló zh a TVSZ szerinti alkalommal ismételhető, pót zh lehetőség biztosított.

  1. Konzultációs lehetőségek:

          Az előadó és a gyakorlatvezetők konkrétan megfogalmazott kérdések esetén igény szerint folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítanak

 

  1. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom:

www.kkft.bme.hu  -> OKTATÁS -> TÁRGYAK -> MŰSZAKI KÉMIA gépészmérnököknek.  Itt megtalálhatók az előadás anyagai doc file-ban és az előadáson vetítésre kerülő ppt file-ok. Itt található továbbá a labor bevezető és a laborgyakorlatok anyaga is.

 

14./1       Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben

 

típus

részarány

I. összegző tanulmányi teljesítményértékelés

40%, min.20%

II. összegző tanulmányi teljesítményértékelés

40% min.20%

részteljesítmény értékelés (labor beugró))

20%

részteljesítmény értékelés (aktív részvétel)

0% *

összesen:

100%

                                      * Az értékelésnek a pontszámhatárhoz közeli esetekben van jelentősége.

14.2        Érdemjegy megállapítás

 

érdemjegy ● [ECTS minősítés]

pontszám

jeles(5) ● Excellent [A]

86 – 100%

jó(4) ● Good [C]

76 – 85%

közepes(3) ● Satisfactory [D]

66 – 75%

elégséges(2) ● Pass [E]

51 – 65%

elégtelen(1) ● Fail [F]

 < 51%

Please publish modules in offcanvas position.

Free Joomla! templates by Engine Templates